Megint voltunk biliárdozni :)) Juppié! Annyira imádom, hogy ha nyerek az ötöslottón (igazából tök mindegy, hogy nyerek-e, egyszer akkor is!) fogok venni egy biliárdasztalt... Emlékszem egyszer pár éve, mikor igazán beleszerettem ebbe a játékba, a Bandával voltunk Vadászban. Kivárván a sorunkat szombat este, mikor minden nemrészeg és lábán alig álló igenittas személy játszik az emeleten, kikértük a cuccot. Az egyik srác hátrafordult: hé lányok, itt vannak a dákók, hoznátok?
Mire az én drágalátós barátnőm pikírt pofával válaszolt:
-Itt a ribi, ennek add :D
Megkapta persze a választ: - Kabd be! - szokás szerint.
Nem hiszem el, hogy még ebbe a nagyszerű sportba is begyűrűzik a szex... bár ugye, manapság, a mai fiatalság... semmi nem szent :D Én meg köztudottan úgy élek, mint egy nyugdíjas, mert péntek este a tükörtojás után leülök egy nagy bögre teával a tévé elé, és onnan bambulok, mintsem valamelyik kétezer decibelen üvöltő italcsárdában lógatom a lábam. Jó, néha rám is rámjön a mhetenék, de ez inkább a ritka. Pokolbéli víg napjaimon (értsd: a crohn megint betámadt) szívesen olvasok és teázgatok otthon, édeskettesben, vagy egyedül.
Tehát tegnap kitört rajtam a golyózási frász, alig bírtam magammal, hogy induljunk már neki a plázának... El is voltam kétóra hosszat, majd újabb helyszín, cukrászda, majd irány haza.
Felszállunk a buszra, természetesen a 73 fokban mi más jöhetne, mint egy rómaiak korából ránk maradt tragacs, aminél az is kérdéses, hogy aztó kinyílik-e, nemhogy az ablak meg a légkondi... Megtelik a busz bulizni induló ifjakkal, és adott az év sofőrje.
Onnan kezdve hogy kijutottunk a feltúrt belvárosból, notóriusan 80-90-nel száguldottunk. Eskü! Láttuk!!!
