Ó, hát nekem is hullik a hajam! Ilyenkor természetes a 'vedlés', hiszen ősszel meg tavasszal ez a szervezet normál reakciója.

Elhiszem. De attól még nem nyugszom bele. Illetve nem nyugodtam bele. Mindig hullott a hajam, a betegség még nem diagnosztizált szakaszában marokszámra szedtük a szőnyegről, kiskoromban leginkább rövidre vágták - mondván az jó neki. Annyiból igen, hogy a gyenge hajhagymákat nem strapálja még jobban, de ki nem akar hosszú hajat???

Műtét után mikor már nem volt más bajom, azon dühöngtem, hogy a kórházi párnámon délelőtt is egy, meg délután is egy marok haj bukkant fel. És az mind az enyém volt. Szegény én, nem elég a bélgyulladás, a műtét, a gyógyszerek, a vér, amit kapok; még a hajamat is elvesztem? Nevetséges apró problémának tűnhet megint, de azért egy nő 10 szál hajjal, nem olyan dögös látvány.

Ekkor én már ismertem a TITKOT, tudtam, mit kell cselekedjek, ha kiengednek a kalitkámból...

Első utam a fodrászhoz vezetett, ott laza háromnegyedóra alatt kibontották a maradékból összegubancolódott csomót a fejem tetején. Újabb 1000000-nek tűnő számú hajszál hevert kupacban alattam, én meg csak azt vártam, mikor maradok kopasz...

Levágtuk a megmaradtat, lett frizura és otthon nekiestem a helyrehozatalnak.

Patikában vásárolható meg az a dolog, amire szükségünk van. Ricinusolaj. Igen, a hashajtó. Besétál az ember lánya a patikába, és kér ricinusolajat KÜLSŐ HASZNÁLATRA. Ezt azért fontos hozzátenni, mert ők alapjában véve hashajtónak használják, és ebben a természetében limitálva van a kiadható mennyiség.

Kérünk úgy másfél decit, fizetünk 400 forintot és belevágunk a hajnövesztésbe.

A következőkben kifejtem azokat a kérdéseket, amelyekkel akkor bombáznak, ha valakivel közlöm, hogy ricinusolajjal növesztem, erősítem, táplálom a hajamat.

Először a félelmek, amik eltántorítanák a népet:

Nem lesz tőle zsíros?

Nem. Ez egy igen sűrű, nehéz olaj ugyan és 10 mp-re megmikrózható, ekkor folyóssá válik, de sztem akkor nekiáll csöpögni is, és akkor kezdődik az anyázás. Én felkenem (lejjebb részletezem a műveletet), és a fejbőr melegétől alapból elterül. Nem zsírosodik a hajam tőle jobban, mint egyébként, sőt inkább azt mondanám, jobban bírja a strapát.

Nehéz kimosni?

Nem. Mikor  meguntam a pakolást (hol félóra, hol fél nap), bemegyek a fürdőbe, odahajolok a kádba, jó meleg, de nem forró vízzel nekiállok öblíteni. Én konkrétan nem zuhanyrózsával, hanem a csappal csinálom, de kinek, hogy tetszik. Mikor érzem, hogy kicsit könnyebb a tapintása, fogom a Head&Shoulders-t és egy a szokásosnál kicsit több sampont nyomok a kezembe. Erre csepp vizet engedek, hogy könnyebb legyen és rákenem a fejemre. Ezt bejátszhatjuk egy kupakban, kispohárban is, és tuti egy csepp sem megy kárba. Szépen megmosom vele, leöblítem, aztán jöhet még egy kör. Azt már nem szoktam felhigítani, csak úgy simán, szokás szerint. Azért H&S mert az zsíros hajra való, tehát a zsíroldó képességei igen jók! Bármilyen zsíros hajra való sampon megteszi. Másikkal (festett hajas, száraz hajas) szerintem kissé nehezebb, mert a száraz hajat ápolók ugyebár hidratálnak olajokkal és ezáltal nem 'szárítanak'. Utána kimos, kevés balzsam és kész. A hajmosásom alapjáraton 5-8 perc, így talán 12. De megéri!

Festett hajat nem károsítja?

Nem. Ápol, táplál, erősít, gyorsítja a növekedést ezáltal egyetlen hátránya annyi, hogy 4-5 hetente ott a lenövés. Én speciel voltam úgy frissen festett hajjal, hogy egy héttel utána mentem vágatni és a fodrász nem akarta elhinni, hogy az pedig máris nőtt!!!  Mikor legelőször látta a hajamat, szörnyülködni kezdett: úristen, ezek! Én meg büszkén: ugye???

Erre ő: mitől tört le ennyi???

Én: Nem letört! Az nő!

Most nézzük akkor az én technikámat, ahogy én csinálom!

Milyen gyakran? Mennyi ideig?

Hetente igyekszem a kétszeri hajmosás alkalmával ricizni is, de persze ez nem mindig jön össze. Hétvégén, mikor egész nap otthon vagyok, reggel fel szoktam kenni, aztán néha csak este mosom ki. Máskor hajmosás előtt jut eszembe, hogy hoppáré, hát rici! Felkenem, egy órával eltolom a mosást, és kész.

Hová kenjem?

A hajadra :)

Folyik ez még szobahőmérsékleten is, szerintem semmi szükség a mikrózásra, de ez egyéni döntés. Aztán már csak bele kell fésülni. Az a lényeg, hogy a tövekre jusson, mert oda kell a tápanyag.

Aztán lehet lefelé fésülgetni, hogy egy keveset a hajvégek is kapjanak, amik legtöbbször meghálálják ezt a kis hidratálást. Néha a végét simán összefogom és belemártom a a kupakba kitöltött kevés olajba.

A végén úgy néz ki az ember lánya, mint egy csapzott kutya, de kit érdekel? Ha később szép lesz!

A végén én fogom a kiszeparált szempillaspirálomat, amit előzőleg kimostam és kicsit megtörölgetem vele az üveg nyakán. A ricinusosén, nem a pálinkásén. Végighúzom vele a szempillámat, és a szemöldökömet is. Annak is használ. Amúgy sincs kevés szempillám, de így aztán pláne szépek. Csak győzzem festeni, mert anélkül, mintha nem lenne...

Csak a ricinust?

Néha megspékelem. A kizárólag tojássárgája (a fehérjétől ragad, tilos!!!) összekeverve olajjal, pár csepp hajszesszel, időnként ez is belefér, de ez ritka. Higgyétek el, a ricinusban tényleg minden megvan négyszáz forintért, ami a 16000 forintos csodafiolákban... hát kétlem.

És akkor még a dopping. A gépen meg háttérként csomó ilyen képem van, hogy ne felejtsem el, hogy mit érhetek el a ricivel...

Szép a rövid haj, a félhosszú is. Dögös.

De azért a hosszú haj, az hosszú haj... és én nem adom lejjebb!

Ez a haj, ami az etalon. A hajszínem eredetileg is ilyen, és ez a göndörség is megvan benne, ha nem vasalom...

Utálom, mikor valakinek hosszú a haja és nem kezd vele semmit. Csak lógatja és se lófarok, se konty... Se semmi...

Én fogok. Fonni, felkötni, kontyolni, mindennap mást! Esküvőre meg nincs is szebb ezeknél:

Na, ki kezdi el a ricinusozást? :)) Nekem a fodrászom mindig a folytatást javasolja, mert ha valaki, ő látja a különbséget...!

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek szavazz rám a Bloggerina-versenyen! Két kattintás csupán!

Köszönöm!