Tudom, rég volt, tán igaz sem volt, mikor írtam... Hát azóta elég sok minden történt... Hmmm... Mi is? Nos, vége felé baktatok az érettséginek és fantasztikusak az eredmények. Prima, Tita!
Persze ehhez tán az a segéderő is kellett, amit SZERELEMnek hívnak és ami vagyis inkább AKI, elhitette velem, h meg tudom csinálni. :) Köszönöm, Szerelmem!!!
Te csak mondtad, rendületlenül, h hiába a szőkeség, van agyam. Csak én nem hittem el. S mikor telefonba ordítottam, h ötös lett a németem , te annyit mondtál: -Jó.
-JJJJJJJÓÓÓÓÓÓÓ????????????!!!!!!!!!!!! - kiáltottam. - Jó???
-Én tudtam, naa. Ügyes vagy.
Ezt olyan semilyen hangszínen, h az ember lányának feláll tőle nemlétező szőr a hátán. Méghogy jó. Prima, Tita!
Mondanom sem kell, a magyar ötösnél ugyanezt játszottuk. Grat a pasihoz, tudom... :P
Érettségi letudva, 75%-ban. de ahhoz már érett vagyok-e, hogy férjhez menjek???
kimondjam-e az IGEN-t? Igen? Akkor igen. Tessék: Igen!
Esküvő, nászút, kutya és baba. Az elkövetkező 3 év tervei. Jah és megvan életem célja! Tanárnő leszek! amit anno Rózsa nénitől kaptam, első 3 osztályban, úgy érzem tovább kell adnom. De képes leszek-e rá? 2 hónap szünet, 190000 nettó, és öröm.... alig várom!!!!
