Suz'n Világa

Délelőtt, miközben sül a hús a sütőben, az ember lánya békésen mászkerál a weben. Innen egy cikk, onnan egy cikk, okosodjunk.

Aztán jön  egy ígéretes cím, ami aztán kiborítja a bilit. Oké, rendben van, hogy ilyet is kell írni, nem kell mindent isteníteni, - csak a Biebert még ezerhétszáz évig, légyszi! - de teljesen marhaságokat sem kéne leírni csak azért, hogy na.

Az ominózus dolog azt ecsetelte, hogy mik azok a dolgok, amikben bízunk, hogy a süllyesztőben végzik 2013 tavaszára.

Hmm, minden van benne, majd meglátjátok. De nekem végig egy kérdés zakatolt a fejemben: miért? Mi a baj vele? El lehet cseszni, persze, mindent el lehet. De attól, hogy valaminek kapcsán kiragadom a legeslegszélsőségesebb példákat, attól még az nem lesz alapjában véve rossz dolog.  Egy példa. Jó dolog az, hogy valaki naponta megiszik két liter kávét? Nem. Beteg lesz. Kikészül a szíve. Szétdurrannak az erei a kétszáznyolcvanas vérnyomásától, amit a mérhetetlen koffeinfogyasztás fog okozni. De! Káros a kávé? Kis mennyiségben? Nem. Jót tesz. Nem kell bivalyerőset inni, meg nem kell 13 csészével ledönteni még dél előtt és oké lesz. Bár Anita Blake-től tudjuk, hogy nincsen erős kávé csak gyenge akarat, azért maradjunk meg az arany középúton.

Ugyanez a szituáció áll fent a lejjebb található 12 cuccal kapcsolatban. Szélsőségesen nézve, mind kuka. Mégis van, hogy betalálhatunk velük. Nézzük hát, miről is beszélek.

1. Áttetsző anyagok, mint csipke, tüll, necc és a többi

Az első ruhán kis mennyiségben van csipkeberakás és szerintem csodaszép. Már egész falatnyi belőle és a legegyszerűbb ruci is átlép valamiféle ranglistán, ha ezzel díszítik.

Itt már kicsit több a csipke, de alapjában véve még ez is elég tetszetős.

Lefelé görgetve pedig kéretik óvatosan, mert csúnya dolgok is szembejöhetnek:

Cseppet túlzásnak érzem a neccharisnyát a neccruhával és a szegecses cipővel, ráadásul Brit itt nem is volt topformában... De valaki biztos hevesen bólogatott, mikor erre került a választás.

Az alsó hölgy pedig a no comment - kategória. Csak abban merek bízni, hogy nem hiszi azt, hogy dögös. Ha én lennék a pasija, tuti megkérdezném, ha ebben libbenne elém, hogy "halászni voltál, anyuci?"... Röhej.

A csipke jó dolog, gondoljunk csak a fenséges esküvői ruhakölteményekre, de!

Vannak a nagy tervezők, akiknek egy-egy kesztyűje milliókat ér, és mégis, valahogy nagyon benézik néha a dolgokat. Némelyik cucc úgy néz ki, mintha a füves srácok lementek volna a nagyi vidéki házába bulizni... Beszívtak és mikor már nem tudtak hová feküdni a röhögéstől, valamelyik leszaggatta a mama csipkefüggönyét és körbetekerték vele a leggyengébb áldozatot...

Végül ráküldték a cuccra a szomszéd foxiját...

2. Gélmanikűr, mint szuperfegyver

Öl. Rákot okoz. Mint a mikró. Hányszor találták arról is ki, hogy kinyír, ha mikrózott kaját eszel... Lám, lám, még elég sok mikróhasználó ismerősöm él. Pedig nem is eszek antimikrohullám-tablettát, hogy kivédjem a káros hatásokat. Csodalények vagyunk azt hiszem.

A legújabb gyilkos a gélmanikűr. Hát nem tudom. Biztosan ezt is lehet olyan barom módon csinálni, mint a sima műkörmöt, meg a szilikoncicit, hogy aztán a végén ottmaradsz; de kétlem, hogy egy helyesen felapplikált zselé kinyírna, míg édesdeden alszik az ember egy manikűr utáni éjszaka. Aztán persze sohasem lehessen tudni se a méheknél, se a manikűrnél.

Végül is eszembe jutott, hogy ha megfelelően hegyesre reszelteti az ember, akkor kicsinálhat vele valakit, de nem önmagát...

A Penge újraértelmezése... :D

3. Kiborotvált hajak

Ez az a trend, ami után nem sírnék, bár erre is azt mondom, hogy van, aki tudja viselni, és közel is áll hozzá a stílus... Akkor hajrá. De ne úgy, hogy a tegnapelőtt gothic-baby, tegnap barbie-girl felébred reggel és ledzsal a fodrászhoz, hogy álmot látott és mostantól cirka két napig ő a divatpunkok táborát akarja erősíteni. Még szebb a dolog, mikor nem kell szakértő, zseni vagyok és belenyír a saját sörényébe és a túlzott buzgalom eredményeként egy hétig ragtapasszal a fülén szaladgál...

Megint csak a másik oldalt sajnálom, mert fura lehet szegény csókának mikor beletúr a nő hajába és egy ponton frászt kap, hogy esetleg a bátyját smárolta le, aki katona révén hasonló hosszúságú frizurával éli az életét...

Imádom a Victoria Beckham által kirobbantott asszimetrikus hajőrületet, de nekem még az is fura volt, hogy egyik oldalt hosszabb a hajam, mint a másikon... Lola legújabb frizurájától pedig sírhatnékom lesz, mert hiába akarok én hajat növeszteni, ha mindig megkísértenek:

Tehát ez a maximum, ami nekem még elképzelhető a saját fejemen, de a borotválósdi az nem az én világom...

4. Pasztellszínek - a fejeden

Lopd el az unokahúg krétáját és kend a hajadba. Na, jó. Nem ennyire vészes, de kicsit az az érzésem, hogy ez megint egy véletlen szülte divat. Valaki túl sokáig hagyta a fején a hamvasítósampont, amiről az idős néniktől tudjuk, hogy szép lila lesz a fejünk, amennyiben szőke vagy ősz a hajunk. Hmm, mit tesz ilyenkor az okos celeb: twitterre fel és kiáltsuk ki az új divatot. Lehet rózsaszín, vagy piros, nekem a kék tetszik. És lám, nemhogy lebőgne, a fél világ (az idiótábbik fele) máris koppintja:

Hmm, fura...

Avrilhez passzol. Tudjuk, hogy ő az a kaméleonos vadóc csajszi, nála belefér.

Ezek még az elviselhetőbb variációk, mondhatni buliba még oké. De mikor az egész szőrcsomó zöld... Meg narancssárga... Jajj, mama!

5. Kivágott felső? Csatolj hozzá gallért!

Bonyolult lenne az élet, ha egyszerűen galléros cuccot vennél fel? Tuti.

Ezért inkább kiegészítőnek használják a flittereket, gyöngyöket, satöbbit - és a nyakukba akasztják. Vannak ebből is egész csini kreációk, némelyik jól is passzintja a rucihoz, szerintem nem kellene kivágni az éterbe, csak megtanulni a használatát - normálisan.

6. Magasított edzőcipő

A magassarkú nem kényelmes. Az edzőcsuka az. A tök lapos cipőktől még nekem is fáj a tappancsom, holott a magassarkúban meg hajlamos vagyok a nyüszögésre: számtalanszor dobtam fel vásárlás közben, hogy miért tök lapos a tornacipő... Az imák mégis meghallgatásra találnak?

Városban flangálni, mikor előre tudjuk, hogy bejárjuk a teljes megyeszékhelyet gyalog, megfelelő körítéssel - nekem bejön. Nem fájdul meg a sarkad, de mégse kopogsz végig a sétálón, mint egy csatamén, és nem dob a vállára a herceged, ha megunja a lassú menetelést, meg a sipítozást a lábfájás miatt.

Annyi vele a hibalehetőség, amit csomó helyen művelnek is, hogy felveszik valami szupercsini rucihoz az amúgy eléggé bumfordi settenkedőt. Pulcsi, kapucnis felső, farmer, baseballsapka - tökéletes csámborgócucc. Remélem megmarad tavaszra!

7. Designer pulcsik

Direkt csúnya? Vagy csak kisestélyiben ászok a tervezők? Nem értem. Mindenesetre én nem adnék ezerdollárokat egy hülye logóért a kötött pulcsin. Tudom, savanyú a szőlő. Lehet. De az is lehet, hogy ha lenne havi félmilla dolcsim csak a rongyászkodásra (papa alkotta szó), akkor is maradnék a lazább árkategóriáknál. Jó dolog a minőség, de hadd ne csesszem ki a pénzt az ablakon azért, mert ezt várná el a kerge világ!

8. Neon színárnyalatok

Van, akinek jól áll. Van, akinek nem. Nekem speciel nem. Legalábbis az a nagyon szövegkiemelő hatású neon biztosan nem. Mégse vinnyogok. Hogy jajj, minek divat. Divat, hát divat. Csak lennének észnél. Ennyi lenne a titok, még mindig.

Kicsit megvakultunk, de semmi baj. Ha a ruha egyszínű és nem hupilila, még talán jól is jöhet ki a dolog. Elmegy.

Jennifer Lopez. Kreol bőr, sötét haj. Mindig szerette az extrémebb cuccokat, hát ezzel is megpróbálkozott. Nem rossz. Nem világít, mint egy foszforeszkáló idióta a diszkóban és a színek is jók. Rendben van. Mondjuk.

Ettől sem égett ki a retinánk, elég sárga, de nem túlzottan kanáris. Szerintem oké. A ruha maga is, a csaj is, meg a szín is.

A következő, Blake Lively. Kiskedvencem. Mi mást mondhatnék, mint, hogy tökéletes? Nyár típus, jó a ruha, jó a szín és neon. De mégis dögös. Perfect!

Most pedig annyit kérek, hogy lőjjetek le. Itt a baj forrása. Ide földelték el az ebet. Megint az ilyen kis minicsitrik állítják fejre a világot. Azt hallották neon a trend és erre fejenként 4 darabot aggattak magukra. Ha ötévesek lennének, még oké. Otthon. Divatbemutatózni. De ezek a bazári majom címért tepernek, méghozzá elég keményen.

9. Platform. Nem Nintendo Wii, meg iPhone. Cipő!

A nők gyengéi a cipők. A pasiké meg a cipőkért halódó nők. És a végén mindkét fél idegösszeomlást kap a fentebb már említett okokból. Mi a baj a platformmal? Nem értem. Tök jó, hogy stabilabb, mint a szimpla magassarkú, tök jó, hogy kevésbé töröm ki a bokámat és, hogy olyan gyönyörűek...

Tudom, tudom hányan sóhajtanak fel most, hogy szerelmesek némelyikbe. Mindegyikbe. És némely mázlisták be is veszik magukat holnap a plázába, hogy tavaszra, mikor már épp nem fagy el a lábad, mert naponta kisüt a napocska 20 percre és lesz már 15 fok - legyen mit felvenni :D

Feldob bármilyen cuccot. A sportos melegítőket leszámítva... De kell hozzá valami. LÁB! Szép lábak. Tudom én, hogy a magassarkúban minden nő csodás, de azért... Az x, meg az o jól mutat elsőosztályban a táblán, de nem annyira a címlapon, meg fészbukon, miniben:

Önkritika? Nuku.

Paristól nem várom el, hiszen énekel is, de azért valaki, légyszi, szóljon neki. El tudom képzelni a drágát, ül a székben, stylist hordja elé a göncöket. Nem jók! Neki a mini kell. Az illető próbálja szépen:

- Nem igazán javaslom, mert ez a ruha...

- Nem érdekel!

- A te alakoddal jobban mutatna, ha

- A minit akarom!

- Figyelj mucus, én megértelek, de...

- Mini!

- X lábad van, cseszd meg!

- Kirúgjalak????

- Oké, itt van. Vedd fel. Legalább címlapon leszel...

Van, akinél semmilyen rábeszélés nem használ, de ez van. Hiába ugrálja körbe 15 szakértő, megy a maga feje után...

A LÁB pedig azt vesz fel, amit akar. Bombasiker:  Charlize Theron és Eva Longoria.

10. Kezeslábasok

És még mindig ott tartok, hogy ez is jó cucc, megfelelő alakkal, megfelelő körítéssel...

Vannak gondok. De csak épp hogy. Bár bőven elég a lebőgéshez: nem kell felhúzni annyira, hogy teljes anatómiai elrendezést láthassa a jónép. Hacsak nem egy C kategóriás pornóra castingolnak... :P

Hát pont nem erre gondoltam! Inkább ezekre:

11. Gót stílus, sötét rúzsok

Szép. Én szeretem a sötét rúzsokat. A gótikus csinibabákat már kevésbé. Borsóagy kiasasszonyok, akik a tükörnél pózörködnek, de annyi eszük sincs, hogy a kamerával ne takarják ki a fél pofikájukat. Ha már annyit dolgoztak a sminken. Jaa, hogy a cicit kell nézni? Ezer bocsánat! Milyen naiv vagyok!

Az iq-bajnoknak annyi sütnivalója sincs, hogy megtanulja, hogy lehet úgy fotózni, hogy ne a tükörképedet, hanem magadat kapd le. És annyira koncentrál, hogy a végeredmény bamba fej vagy valami hiénákat megszégyenítő vicsorgás lesz...

Pedig ha nem megyünk ennyire feketébe, szép!

Arra kéne csupán felügyelni, hogyha már a szájuk meglehetősen feltűnő, ne sminkeljék agyon a szemüket, meg az arcukra se kenjék fel a fele doboz pirosítót... Csak manapság már azt is írják, hogy ez az állítás már be van döntve, lehet mindkettőt. Szegény kiscicák, szövegértésből még mindig megbuknának. És ez lesz az eredmény:

Amennyiben repedtsarkú-karnevál van, tökély!

12. Peplum

Régen divat volt és a körforgás most újra hozzánk vágta. Semmi bajom vele. Aranyos darabok...

Kellő önkritikával, elvégre eléggé csípőt hangsúlyozó holmi...

Hát, ennyi volna. Én rengeteget kínlódtam evvel a mai bejegyzéssel. Először is felhúztam magam az ötletadó cikken, amiért végülis hálás lehetek, hiszen jó kis témát szolgáltatott.

Csak jöttek a válogatott ocsmányságok, mikor a szélsőséges példákat kerestem és csak folyt a nyálam, mikor a csodadarabokra bukkantam... Szeretlek, google :)

Önkritika. Ennyi kéne a világnak, és szépen menne ez a divat-dolog. Persze, akkor nem élnének meg a nagy mogulok, akik kikiáltják még ősszel, hogy mit kéne hordani majd júniusban, a balgája meg rohan és pakolja teli vele a gardróbot. Miért? Ha csontos a térdem és görbe a lábam, miért akarok ultraminiben díszelegni? Ha szeretem a divatot és tetszenek a feszülős rucik, miért nem fogyok le? Nem, inkább kiröhögtetem magam és zabálom tovább a pörköltet a tévé előtt, de van bátorságom megvenni az öt xl-es miniruhát...

Mikor 45 kiló voltam, nem mentem le a strandra. Hiába volt 50 fok, én tudtam, hogy nem érezném jól magam és inkább nem villogtam zörgő csontokkal a bögyös-segges felvonuláson. Nem azért, mert nem mertem. Nem akartam. Nem vettem fel miniszoknyát és csőnacit, míg nem lett elég vastag a lábam. Laposban jártam, nem nyújtottam irreális szintig a piszkafa virgácsaimat. Amikor a gyógyszerektől felfújódtam és teli lettem vízzel, elraktam a szekrény hátuljába a feszülős topjaimat. Mindent akkor hordok, amikor megfelel az alkatomnak. Bővebb holmit, ha lefogyok, és feszülőset, ha a 60 kilót súrolom.

Félre lehet ezt érteni, tudom. Ki lehet forgatni. Aki azt akarja, megteheti és meg is teszi. Tudom. Hogy pár személy szerint ez baromság, mert ő mindig azt vesz fel, amit akar. És nem röhögik ki. Max. a háta mögött... Igaz barátok.

Sebaj. Én nekiálltam doppingolni magam, hogy egyek. Hogy elérjem a vágyott 58 kilómat. A hátterem: csajok. A telefonomon képkeretben csajok vannak. Csinos, de normás alkatú nők. Kissé talán a mai trendnek "dagadtak" is. Pff... Ha valaki látja, azt hiszi leszboszi lettem. Higgye! Nem vagyok az, és ma már megelégszem azzal, hogy én tudom. Aki meg azzal okoz magának örömet, hogy engem annak hisz, hát egészségére. Hozzászoktam, hogy az emberek jobb szeretik a maguk gerjesztette kamu dolgokat, mint a csupasz igazságot. Hurrá!