Kiakadtam. Reggel. Saját magamra.
Ülök a megszokott sulibacipelő járatomon, bámulok kifelé az ablakon, fülembe ciripel ATB nosztalgikus In love with the Dj-je, és szemlélődöm. Csak úgy jártatom a szemem az embereken le-fel, mikor észreveszek egy fiatal párt.
Nem többek 16-17-nél, világegyszerű öltözet, és a csaj táskáját, ami rég nem iskolatáska, csak valami trendi batyu, a srác viszi a sajátjával együtt.
Első gondolatomat - de édes! - csírájában fojtja el a szekírt énem, én megjegyzem magamban, hogy maximum annyiról lehet szó, hogy a csajszi még nem adta be a derekát és a srácnak tepernie kell. És teper.
Ennyit erről. Kihalt a romantikus énem. Nekem! Mostanában nem izgat a csoki sem.
Hová fajul a világ?
