- Eldőlt a sárkány.
- Mi van?
- Eldőlt a sárkány a pohárban.
- Milyen pohárban milyen sárkány, mi van?
- A sárkány. A pohárban!
- Nem értem, mit akarsz. Itt egy pohárban van valami és az a bloggeres bögrémben a gyöngysorom.
- Jajj, de értetlen vagy! Itt ez!
- Ez? De hát ez nem sárkány. Különben is kitakarja innen a tévé.
- Nem sárkány? Akkor mi a franc?
- Krokodil!
- Ez? Krokodil? Akkor meséld már el nekem, hogy a krokodilnak mióta van páncélja!
- Páncélja van??? Akkor az teknős, baszod. A sárkánynak szárnya van!
- De ez egy páncélos sárkány!
- Ó, és az hogy fejlődik? Ha letörik a szárnya, páncélt növeszt a helyére?
Szakadtam a röhögéstől...
Hát így élünk mi. Ilyen egy felszabadult esténk. Vonyítok a röhögéstől, ütjük-vágjuk egymást, a szomszéd meg imádkozik, hogy mihamarabb elköltözzünk... Sebaj. Teszek a szomszédra. Igazából teszek mindenkire. Ja, és amit ma megtudtam, kurvaképzőbe járok. Ez is pár perce történt:
Mondtam valami olyasmit, ami alapján az én szerelmem perverznek minősítette a gondolkodásmódomat. Természetesen én úrinő módjára kikértem magamnak és közöltem, hogy az, aki egész nap szexuálisan túlfűtött csevelyekben vesz részt (időnként mint hallgatóság, máskor mint aktív tag), egyáltalán nem hibáztatható semmiért. Sőt, keltem ki magamból! Ha neked mutatnának férfi nemiszervre hajazó légútbiztosítási eszközt, te is sokkon lennél már estére. Ezt persze a vitapartner nem akarta elhinni. Oké, Google a barátunk, nesze.
"Ööö, hát. Te igazából kurvaképzőbe jársz!"
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Utólag is bocsánatát kérem azon olvasóknak, akik fülét bántotta a pár csúnyább kifejezés, de ezt most megkövetelte a szöveg.
